A sportok közül a torna számtalan elemet vett át a jógából, ezért sokakban félelmet kelt, hogy elkezdjenek jógázni, mert azt gondolják, hogy ugyanolyan hajlékonynak kell lenniük, mint egy tornásznak. Holott erről szó sincs!
Bármilyen testalkattal és korban el lehet kezdeni, mert a gyakorlatok végzése nem arra szolgál, hogy egymással versengjünk. Arra viszont igen, hogy a test adottságait teljes terjedelmében kihasználjuk és ezáltal fenntartsuk egészséges működését.
A mozgásokat a jóga 6 fajtába sorolja, így az izmok összehúzása és kinyújtása, préselése és csavarása, oldalra nyújtása, előre és hátra hajlítása és végül a test megfordítása, azaz a fordított testhelyzetek.
A kezdő jógázó azt tapasztalja, hogy a legegyszerűbb ászanák is nehezen mennek az elején. Nem tudja nyújtva felemelni a karjait, talajon ülve kinyújtani a lábait, kezeivel nem éri el előre hajolva a talajt, ráadásul hol a háta, hol a lába sajog. Miközben azon igyekszik, hogy a lábait kinyújtsa nincs tudatában, hogy karjai mit csinálnak. Elméje azzal van elfoglalva, hogy hol és mi fáj és meg sem hallja, hogy már valami egészen mást kellene csinálnia, pedig a jógatanár már harmadszor ismétli el ugyanazt az instrukciót.
Kitartó és rendszeresen gyakorlással a test egyre jobban engedelmeskedik, tovább képes kitartani az ászanákat, az izmok ruganyosabbá és erőssé válnak, különösen a testtartásért felelős vázizomzat.
A jógázó egyre jobban képessé válik tudatát kiterjeszteni és egyszerre több dologra is figyelni egyszerre. Mindennapjait átjárja a tudatosság, melyben egyre több időt képes a jelenben lenni, ráeszmélve az élet és a világ csodáira. A jóga hatásai között a testi változások mellett talán ez az első, amit észrevesz magán a gyakorló.
