Joga Móni a lábait maga alá téve a talpán ül a kezei a térdére helyezve a szeme lehunyva

A Hatha jóga

Hatha-jóga (szanszkrit: हठ योग) a jóga egyik formája. Az egyik legősibb és legismertebb jógairányzat, mely elnevezése a “ha” és “tha” szavakból épül össze és ezoterikus jelentéssel bír: a “ha” szó Napot jelent, a “tha” pedig Holdat. A hatha jóga kiegyensúlyozza a Nap és Hold jellegű (aktív és passzív, soláris és lunáris, prána és apána) energiákat a szervezetben. Komplex mozgás- és filozófiai renszer. Elsősorban az ászanák (testhelyzetek), pránájáma technikák (légzőgyakorlatok) és kriják (tisztító gyakorlatok) alkalmazásával segít a fizikai és energetikai test fejlesztésében, amivel a tudatműködés kiegyensúlyozását éri el.

A Radzsa-jóga nyolc tagja:

Jóga Móni nagy terpeszben van oldalsó tartásban a bal könyöke a jobb térdén a jobb keze fej felett kinyújtva
  1. Jáma– erkölcsi parancsolatok, illetve viselkedési elvek
  • erőszakmentesség (ahimszá)
  • igazságosság (szatja)
  • tartózkodás a lopástól (asztéja)
  • önmegtartóztatás (brahmacsarja)
  • tartózkodás a felhalmozástól, birtoklástól (aparigraha).
  1. Nijáma– az öntisztulás szabályai, illetve elvei:
  • külső és belső tisztaság (saucsa)
  • megelégedettség (szantósa)
  • önfegyelem (tapasz)
  • a szent iratok tanulmányozása (szvádhjája)
  • az Isten iránti odaadás (Ísvara-pranidhána)
  1. Ászana– a megfelelő testtartás, mely Patandzsali szerint elsősorban arra szolgál, hogy hosszú ideig, zavaró testi tényezők nélkül tudjunk ülni meditációban. Az ászana akkor éri el célját, ha kényelmes és stabil.
  2. Pránájáma– légzésszabályozás, mivel a légzés és az elme működése összefügg, a légzés szabályozásával az elme szabályozása is elérhető.
Joga Móni egy csavart pózt mutat be. A bal lábával előrelép a jobb lábár hátra nyújtja. Jobb könyökével a  bal lábára támaszkodik , balra és fel emeli , kezét összekulcsolja bal könyökét a magasba emeli.
  1. Pratjáhára – A figyelem visszavonása az érzékektől.
  2. Dháraná– koncentráció, vagyis az érzékszervektől visszavont elme mozdulatlan állapotban tartása, egy pontra rögzítve.
  3. Dhjána– meditáció, melyben a meditáció bensővé tett tárgya teljesen kitölti a tudatosságot. Az én képzeletének meghaladása.
  4. Szamádhi– az elme békességének legfőbb állapota, különbségek nélküli tiszta tudatosság.

A nyolctagú jóga gyakorlásával elérhető a jóga végcélja, a szellem (Purusa) elkülönülése az anyagtól (Prakriti).

A hatha jóga teljes önmegsimerést, virágzó egészséget, hosszú életet, lelkierőt és életerőt biztosít azoknak, akik helyesen és kitartóan gyakorolják. A hatha jóga tehát a természethez való visszatérést is jelenti.

A jóga célja:

A jóga célja a csakrák megtalálása és aktiválása; így próbálja életre kelteni a kundalinit (a szunnyadó szellemi energiát). A Hatha-jóga a testen való uralom Jógája. A fő jógairányzatokkal szemben nem a megszabadulást és az üdvösséget célozza, hanem a testi egészséget és tökéletességet, ahol valaki a fizikai, érzelmi, szellemi és spirituális szinten is egyensúlyban van. Főleg Nyugaton vált népszerűvé.

A Hatha-jóga a náth-hagyományból jött létre, amelyre a tantrizmus, a saivizmus és a buddhizmus egyaránt hatással volt. Legfőbb ismertetője a Szvámi Szvatmarama által a 15. században írt Hatha Yoga Pradipika (“A Hatha-jóga lámpása”), valamint Rsi Gheranda “Gheranda szamhitá”-ja volt. De az ősi Hatha-jóga iskola alapítója, Górakhnáth “Góraksasátakam” műve is fontos része e jóga irodalmi hagyományának.

 

A jóga tanainak feltárói és tapasztalt művelői jól ismerték az emberi testet, a szervezet minden porcikáját és működését, hogy az ülésmódok és testtartások tudatosan befolyásolják a testet, bizonyos szervekre, vagy bizonyos idegközpontokra hatnak ki. A Hatha jóga a testen keresztül akarja a pránát uralmának alávetni, s ez nagyon is kézenfekvő módszer, hiszen testben élünk és testünk ezer nyűggel akadályoz bennünket a szellemi összpontosításban, amíg alá nem tudjuk vetni akaratunknak. A Hatha-Jóga egy gyakorlatias módszer és ott kezdi az önfegyelmezést, ahol csakugyan el kell kezdeni: a testünknél, fizikai alkatunk megrendszabályozásánál.

Joga Móni hason fekszik és kezét és lábát kinyújtva, elemelve.

A lélegzésszabályozással, a prána irányításával (pránájáma) együtt jár, tőle elválaszthatatlan a megfelelő testtartás, az úgynevezett ászana. Az „Ászana” szó ülésmódot, testtartást jelent. Rendkívül sok különböző ülésmód és testtartás ismeretes és mindegyiknek megvan a maga értelme és célja.

Hatha jóga órák

Szerda

19:30 – 21:00

Zenta

A hatha jóga rendszer

A Hatha-Jóga igen jól kidolgozott rendszer. A test tökéletes ismeretén alapszik, bár ez az ismeret egészen más gyökerekből nőtt ki, mint a Nyugat anatómiai ismerete. Amikor a testet edzi, fegyelmezi és rendkívüli mértékben fejleszti, ezt nem öncélú módon teszi, csak azért, hogy a test erős, hajlékony, ügyes és mindenféle feladat elvégzésére kiválóan alkalmas legyen, hanem azért, hogy a test minden külső és belső részén tudatosan uralkodva, legyőzze a test okozta gátlásokat és korlátozásokat, s így szellemi, magasabb rendű célok szolgálatába állíthassa az erőket. A Hatha-Jóga közvetett végcélja is szellemi.

A Hatha jóga isteni ajándék azok számára, akik renszeresen gyakorolják, mivel elősegíti a siker elérését minden téren. A test, a kedélyvilág és az elme olyan eszközök, amelyek a Hatha jóga révén erősek és energiával teltek maradnak. A jógát gyakorló észreveszi, hogy szellemi fejlődése rendkívüli módon felgyorsul, ami hozzásegíti, hogy felfedezze élete küldetését.

A Hatha jóga eszközei, “A Jóga 10 köre”:

  • Testgyakorlatok (ászanák)
  • Légzőgyakorlatok (pránájáma)
  • Tisztítógyakorlatok (kriják)
  • Koncentrációs gyakorlatok(dháraná)
  • Relaxáció (pratjáhára)
  • Mély meditáció (dhjána)
  • Mantrák- recitálás
  • Mudrák– szimbolikus test- és kéztartások
  • Bandhák – energetikai és izomzárak
  • Filozófia
Joga Móni gyémánt ülésben ül, mindkét lába maga alatt ül a talpán, kezét combjára helyezve